ket het mulva penteken utazunk Viipuriba Oroszorszagba ket napig, ugyanaz a csapat mint tavaly St. Petersburgban + egy munkatarsam es neje.

Nincs kedvem irni blogot. Futni is ritkabban tudok jarni, ahelyett bringazok.

hangulatom nem tulsagosan jo. Az utolso vakacio hetem es huvös. Egy napon sztrandon voltunk, jó volt.

Nyaron szoktunk Magyarorszagra utazni egyutt, csaladilag, meg nem. Azt hiszem meg 2-3 ev, es tul vagyok a valason. Idonkent irrital (finnul annyira-nem-szepen vituttaa) az egesz. Bizonyos idopontok rosszak: pl. karacsony, gyerekek szuletesnapjai es nyar is.

lassan probalkozom ujra futni, tegnap reggel futottam fel orat.

kicsit jobban vagyok mar, szerencsere. Szabin vagyok.

penteken ugy döntettem, hogy nem fizetem tovabb erre a domainra es talan a blog irasat is hagyom abba.

meg mindig infulenzas vagyok, betegszabin leszek ma. 4-5 hétig nem futottam. Megint azon csodalkoztam, hogy minek is kellett elvalni. Lehet hogy majd kiderul, ugy mint az, hogy Kekkonen par evig nem volt elnökunk.

Penteken kezdodik nyari szabadsag. Jövö heten elutazok szuleimhez, ahol a gyerekek mar vannak. Szent Ivan utan Stockholmba hajózunk egy napig. Gyerekekkel leszek. Azon gondolkoztam, hogy valamikor gyerekekkel utazok Magyarorszagra.

nathas lettem, harom napot otthon fekudtem. Ma megyek dolgozni.

nagypapam temetese jo volt, ha a temetes jo lehet. A temetesre nem gondolok most annyira gyerek fejjel es kevesebbet - nem esek rögtön panikba - felem a halaltol.

hosszu ido utan nagyon jo volt, egyszeruen szuper volt tegnap szerelmezkedni. Lelkek közös ülése, allasa, fekvese volt. Nem aludtunk sokat, csak ettunk, ittunk egymast. Jo elmeny, futni se ilyen jo.

ket hetig nem futottam. Iden nem fogok maratont lefutni, nem baj. Magyar tudasom korlatozott, röviden faj a labam.

Kicsit jobban vagyok. Gyerekkoromat többet gondolok, az is jo, mivel korabban csupa gondolat kellemetlen volt. Lehet, hogy tudok pozitivabb es kiegyensúlyozott lenni jövöben es apro gondokkal nem terhelek annyira.

Ma kerekparozok munkahelyre kondizni es valtoruhat viszem.

nagypapam meghalt tegnap, 90 eves volt. Temetesre megyek, nem szeretem temetest, ki szeretne.

Halalfelemem van, felos gyerek voltam, egy alapvonal bennem.

Megint faj a labam, annyira hogy utoljara csak vasarnap futottam, kicsit nehezen.

regen ilyen rosszul voltam. Azt hiszem a valas utan kellett tagadnom a valosagot, bizonyos erzelmeket es most ujra “tamadnak”. Elegge nyomaszto, faraszto, nem tudok tovabblepni.